Kormányunk sikeresen módosította az SZJA törvényt. Az említett sikeresség itt még nem cinikus, csak egy egyszerű ténymegállapítás. Sikeres volt, hiszen az előzetesen jelzett szándékaiknak megfelelően bevezették az egységes adókulcsot, és sikeresen megvalósították a hosszú évek óta áhított családi kedvezményt. Nem sajnálom egyetlen családostól sem azt a plusz pénzt amit ez a rendszer előteremt nekik, hiszen mindannyian tudjuk, hogy mennyibe kerül egy gyerek. Azt már nem tudom könnyen magamévá tenni, hogy a magas fizetéssel rendelkező emberek jövedelemnövekedését a kisebb fizetésűekkel fizettetik meg. Nem szeretem ezt mondani, de a kormány abszolut dilettantimusról tett tanubizonyságot. Minden ilyen intézkedés a választópolgárok megnyerését szolgálja. Jelen pillanatban, az egységes adó nyerteseinek a száma az SZJA-t fizetők, maximum 15%-a. Ez a teljes választó létszámnak (hasraütve) maximum 7-10%-a. Ha még azt is nézem, hogy ennek a létszámnak egy nagy része adócsökkentés nélkül is FIDESZ-es választó, a megnyerhető létszám a választók legfeljebb 3-4%-a. Ezért minden morális normát felrúgva előnyhöz juttatták a gazdagabb embereket a szegényebbekkel szemben. Nemrég a televízióban láttam egy riportot, ahol egy magas keresetű fiatalember már-már harciasan kiállt e mellett a rendszer mellett, kihangsúlyozva mennyire igaszságos. A következő kérdést tette fel, nem kis felháborodással: - Maguknak az a szolidaritás, ha több adót fizetek, mint az akinek kevesebb a jövedelme? Nos igen fiatal barátom, ez a szolidaritás. Ez az ami nincs a kormányunk egyetlen gondolatában sem és erre terelte azokat is akiknek lehetőségük lenne még szolidárisnak lenni. Ez még nem az én szégyenem. Az már viszont az én tehetetlenségem, hogy bár van két gyerekem, de már felneveltem őket. Ma már mindketten adófizető polgárok, tisztességesen dolgozó emberek. Azt mondják, a gyerekeseknek jár a kedvezmény. Én mi vagyok? Szégyenlem magamat, mert nem vállalok 54 éves fejjel újabb gyereket. szégyenlem magamat, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy fel fogom tudni nevelni, az adókedvezmény dacára sem. Azt ne nézze senki, hogy én elindítottam egy olyan vonalat, aminek eredménye képpen már unokám is van. Mert az én gyerekeim ilyenek. Nem baj, az én feleségem kibírja 75 ezer forint nettóból is. Nem baj, mi és még nagyon sokan kibírjuk adófizetéssel is.
Persze ha igaz magyar lennék és készítenék még egy-két gyereket, akkor nekem is járna a közösből. Persze ez nem a kormányunk szégyene, hiszen ők igaz magyarok.
Én szégyenlem magamat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.