Ma már majdnem megállapodott a kormány és a bankszövetség. Majdnem. De nem sikerült. A múltkor már írtam, hogy problémát jelenthet hosszabb távon. Azóta gondolkodtam egy kicsit többet.
- Ezt a segítséget csak azok vehetik igénybe, akiknek még legalább tíz éves hitele van. Akinek ennél rövidebb a hátralévő idő biztosan bukik rajta.
- Évekkel ezelőtt, amikor a hitelt felvettük, nem, vagy csak kétkedve hittük el, hogy a svájci frank ilyen értékemelkedésen mehet keresztül. Ma már látjuk a kockázatot. Tekintettel arra, hogy fogalmunk sincsen, hogy három-négy év múlva, amikor a segítség lejár, milyen kurzuson fogjuk váltani a frankot, nem tudjuk azt sem mekkora forintos hitelt kell felvennünk a hiány törlesztésére. Ez akár még nagyobb kockázattal is járhat, mint maga a hitelfelvétel.
- Az állam garanciát vállal. Elvileg. De mivel az állam prominens tagjai sem tudják mekkora összeggel kell számolni, ezért semmi garancia nem létezik. Pláne nem a mai világban, amikor gátlástalanul rúg fel a politika bármilyen szabályt.
- A felhalmozott tartozás részben tartalmazza a tőkekülönbözetet, a kamatkülönbözetet, illetve mindezeknek az új hitel által tartalmazott kamatát. Tehát kamatos kamattal fogjuk törleszteni a be nem fizetett összegeket.
Azt javaslom nagyon gondolkozzon el mindenki, mit vesz a nyakába.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.